Egy ingatlan kivitelezésénél, illetve renoválásánál a legfőbb cél mindig a minőségi és tartós eredmény elérése, függetlenül attól, hogy épp az alapzat kiképzéséről, vagy a belterek kialakításáról is legyen szó. Ezért aztán a különféle kiegészítők rögzítésére kiemelt figyelmet kell fordítanunk.

Ennek hiánya komoly problémákhoz vezethet például a szegélyléc esetében. Amennyiben nem rendelkezünk kellő rutinnal a témát illetően, akkor a legbölcsebb, amit tehetünk, hogy ezt a feladatot a szakemberekre bízzuk. A profik ugyanis nem csak hogy tökéletesen tisztában vannak azzal, melyik folyamathoz pontosan milyen típusú szegélyléc alkalmazása ajánlott, de a rögzítés módját is behatóan ismerik. Tudniillik elsőként külön kell választani a kültéri, illetve a beltéri felhasználást, valamint az sem mindegy, hogy szerkezetépítéshez használjuk a kiegészítőt, vagy díszítőelemként. Előbbi esetben mindig a funkcionalitást kell szem elé helyezni. Ez a gyakorlatban elsősorban azt jelenti, hogy mindig az alkalmazási területnek leginkább megfelelő modell beszerzése történik.

Elegendő tapasztalat birtokában ez nem jelent komoly kihívást, hiszen csak néhány kulcsfontosságú szempont elemzését igényli. Meg kell nézni, mekkora igénybevételnek lesz kitéve a szegélyléc, emellett pedig meghatározók lehetnek a külső behatások, mint például a folyamatosan jelen lévő nedvesség, az extrém magas – vagy épp alacsony – hőmérséklet és persze az UV-sugárzás. Ezek alapján már könnyedén meghatározható, hogy műanyagból, fából, netán acélból készült szegélyléc alkalmazása az optimális. Ezt követően már csak a rögzítés módja befolyásolja még a tartósságot. Ez utóbbi történhet mechanikai úton – azaz leszorítással, vagy szögeléssel -, illetve ragasztással is. Mindegyik módszernek megvan a maga előnye, így mindig az aktuális munkafolyamat igényei alapján kell döntenünk.